Több nővérünket is művészi vénával áldotta meg az Úr. Egy kis ízelítő munkáikból:

Szentgyörgyváry M. Palládia nővér alkotásai

A kalocsai Szt. József-templom mellékoltárképének története

(l. az 1. képet az oldalon)

1945 tavaszán felkereste Pámer László jezsuita atya az akkori általános főnöknőnket, Aquina anyát. Elmesélte, hogy hosszú évtizedekig Németországban, Kalksburgban élt. 1880-tól az ottani jezsuita kollégiumban egy Mater ter Admirabilis kép volt az oltárkép. Rengeteg imameghallgatás történt ott, ezekről hálatáblák tömege tanúskodik. Fontos például, hogy a hitleri időszakban minden rendházat ki kellett üríteni a környéken szinte pillanatok alatt, kivéve ezt. Innen tudták támogatni pénzzel a szétszórtakat, sőt, itt tartották rendszeresen a lelkigyakorlatokat. Amikor Pámer atya eljött onnan, kapott ajándékba egy olyan Szűzanya-képet. Mindennap az előtt szokott imádkozni. 1944 őszén ima közben sugallatot kapott a Mater ter Admirabilistől: "A zárdatemplom a Fatimai Boldogasszony kegyhelyévé tétessék". Az atya még akkor ősszel felkereste a kalocsai érseket, de súlyos betegsége miatt főnöknőnkhöz csak '45 tavaszán tudott eljutni. Tényleg furcsa, hogy a Miasszonyunkról Nevezett Társulat templomában nem volt Szűzanya-oltár (Főoltár Szt. József, mellékoltárok: Nagy Szt. Teréz és Szt. Antal volt)! Elöljáróinknak tetszett az ötlet, de a megvalósítás kicsit késett, mert festő nővérünk – Szentgyörgyváry M. Pallládia – sűrű vizsgaidőszak közepén tartott. Pámer atya útmutatásai alapján 1945 augusztusában látott neki az elkészítésnek. A többi nővér kilencedet tartott az ügy sikeréért, mert szerették volna, ha generális főnöknőnk fogadalmi évfordulójára elkészül a kép. Sikerült! Egy hét alatt kész lett! Avilai Szt. Teréz adta át helyét a Szűzanyának… 
Az ún. "fatimai misék"-en (minden hónapban a 13-át követő vasárnapon) azóta is mindig nagy tömeg van… 

Elkészült A feltámadás hitének örömútja. Képeit  Palládia nővér festette, az elmélkedéseket pedig Romuálda nővér írta.

 

Mouillon M. Antónia nővér alkotásaiból:

 

Kalocsa, Szent József-templom

 

  • Főoltár:

fooltar

·    Kuppelwieser Lipót bécsi művész festménye.

·    A főalak Szent József, karján a kisded Jézussal. Innen árad szét a fény, amely a többi alakot megvilágítja. Lábainál foglalkozásának eszközei feküsznek.

·    Az előtérben Szent József jobbján áll egy angyal. Kezében liliomszál, mely Izajás jövendölése szerint Jézust jelképezi (Iz 11,1-10).

·    A háttérben ugyanazon az oldalon látjuk Boozt. Búzakalászokból kötött kévét visz a hátán. Ruth könyve szerint Booz őse volt Izájnak és Dávidnak.

·    Szent Józseftől balra az előtérben térdel Dávid, a Megváltó ősatyja. Hárfát penget.

Ugyanazon az oldalon áll Izáj – Jessze –, Dávid atyja. Vizesedényt tart, mert pásztor volt, de jogart is, mert Dávid atyja és így juda királyainak törzsatyja volt.

A gazdagon aranyozott ékítmény Körner bécsi művész tervei alapján készült. Román stílusú, háromszögben végződik, csúcsán Szűz Máriának szobra áll. Lábainál jobbra egy kerub, balra egy szeráf szobra áll, jelezve, hogy Mária az angyalok királynője. A templom homlokzatát a főoltárral szemben gyönyörű rózsaablak, a Boldogságos Szűznek, a "titkos értelmű rózsá"-nak szimbóluma díszíti. 
 

  • Szembemiséző oltár 

oltar
 

 

Az oltáron körben fafaragásokon a hét szentség szimbólumai láthatók.

 

 

  • Ambó

ambo

 

 

 

 

 

 

Kalocsán, a Petőfi utca 2. alatt is működött rendházunk. Képek az egykori kápolnáról:

 

Megjelent a 150 éves kalocsai Zárdatemplomunkat bemutató képsorozat. 

Megjelent a Mária örömeivel és fájdalmaival foglalkozó képes elmélkedési anyagunk.