"A plébános úr nővére kalocsai iskolanővér volt, ő ajánlotta a rendünket".
"Magyarkanizsáról való vagyok, jó családból származom. Édesanyám szeretett volna nővér lenni, neki nem sikerült, és úgy látszik, a Jóisten nekem adott helyette hivatást. Nagynéném megváltós nővérként többször hazalátogatott. A plébános úr nővére kalocsai iskolanővér volt, ő ajánlotta a rendünket. Mindjárt négyen jöttünk és utánunk még kettő.
Ketten Kalocsára mentek, engem meg a másik társammal Félegyházára irányítottak. A konyhán dolgoztam, de a kezem a vizet nem nagyon bírta, így átkerültem a gyerekekhez a neveldébe takarítani. A négy elemi után kerültek ők a polgáriba, Kalocsán voltam posztuláns, ott a mosodába kerültem, de gép mosott, nekem a mángorlás után csak hajtogatni kellett. 1942. július 6-án öltöztem be 27 társammal, ebédlős lettem. Maristella nővér, aki nagy zenés volt, odajött hozzám, hogy ilyen boldogtalan novicot még nem látott, mint én. Úgy látszik, nagyon komoly lehettem. A novíciátus végén meg újra odajött, és azt mondta, hogy nagyot tévedett. Jozefa nővér utolsó csapata voltunk.
Fogadalomtétel után 1943-ban Szabadkára kerültem. Először a Paulinumba szántak, a kisszemináriumba, de tisztelendő Ildefonza az ebédlőben tetőtől talpig végignézett, mire mondtam is a többieknek, hogy fogadjunk, hogy Szabadkára kerülök. Igazam is lett. Portásnak tettek, de nem sokáig, mert jó alvó voltam és nem hallottam meg éjjel, hogy csöngettek, ezért megint csak a növeldében kötöttem ki. 1944 őszén, amikor a németek bejöttek, hazaküldtek minket. Kanizsán februárig tartózkodtam. Amikor az oroszok bejöttek, a szerbek kitették a magyar nővéreinket Szegedre."
Hubai Anna M. Hilderika nővér 2015. április 19-én hunyt el. R.I.P.