A dóm kapuja. A dóm építéséhez a Lago Maggiore környékéről szállították az enyhén rózsaszín árnyalatú márványt. A 15. század utolsó évtizedében a munkák folytatása Lodovico Sforza, Milánó hercege és két kiváló építész, Cristoforo Solari és Giovanni Antonio Amadeo nevéhez fűződik. Később lombard, francia és német építészek folytatták a munkálatokat. 1572. szeptember 20-án Borromeo Szt. Károly Szűz Mária születésének emlékére felszentelte a dómot. 1769-re került fel a kupolatorony hegyes csúcsa, és erre helyezték rá 1774-ben a Mária-szobrot, a milánóiak kedvelt Madonnináját. A 19. században újabb díszítő elemek is kerültek az épületre és 1890-ben, fél évezreddel építésének megkezdése után, a téren már nagyjából a mai dóm állott. 1886-ban ismét pályázatot írtak ki a főhomlokzat átalakítására, mivel még mindig sok ellenzője volt. A pályázaton Giuseppe Brentano lett a győztes, de tervét nem valósították meg. A XX. század elején készültek el a bronzkapuk.
