VI. állomás: A kendő - Elfogadó Jézus! Már Simon segítségét sem utasítottad vissza, és most egy asszony könyörületét fogadtad el. Tiéd a világmindenség, és hagytad, hogy az emberek segítsenek rajtad. Arcod mását hagytad a kendőn egyik legfontosabb üzenetedként: Istennek arca van! A megtestesülés valóság! - Társulatunkat sokan segítették, hogy Krisztus arcvonásai felismerhetőek legyenek benne. Mindig akadtak nagylelkű támogatók lelki és anyagi téren egyaránt. Hálás szívvel gondolunk Kunszt József érsek úrra, Kubinszky Mihályra és mindazokra, akik kendőként odanyújtottak minket Jézusnak. - Bocsásd meg Istenünk azokat a bűneinket, amelyekkel veszélyeztettük a Társulatuk kendőjén kialakuló istenarc fölismerhetőségét! - Istenünk, Te az egy, szent, katolikus és apostoli Anyaszentegyházat a mi közösségünkben is láthatóvá kívánod tenni. Add meg nekünk, hogy eggyé forrjunk a legfőbb Pásztorral, és úgy egyesüljünk a Szentlélekben az evangélium és az Oltáriszentség által, hogy méltóan képviseljük Egyházad egyetemességét, jellé váljunk a világ számára és elvigyük az emberek közé Krisztust, aki Veled él...
